ELŐSZÓ
Homo diktiosz
Hálózattudományi szemüveg a régi magyar irodalomban (Markó Anita)
Balázs Debóra:
Aethicus Ister betűi
Bartók István:
„…nemcsak a városlakók, hanem a falusi nép körében is”
Cicero, Sylvester és a parasztok
Bartók Zsófia Ágnes:
A Karthauzi Névtelen műve és Gutenberg találmánya
Újabb adatok a latin előszó értelmezéséhez
Bognár Péter:
Általános metrika
Csörsz Rumen István:
Testvér – testvérek nélkül
Pálóczi Horváth Ádám kései műveinek szabadkőműves vonatkozásai
Förköli Gábor:
Leonhard Stöckel mint német nyelvű humanista költő
Golden Dániel:
Digitális bölcseleti értekezés
Görög Dániel:
A Die Königin von Frankreich magyarországi előfordulása
Havasréti József:
A Jézus-összes
Széljegyzetek Kacziány Géza Jézus összes költeményei című kötetéhez
Hegedüs Béla:
Nyilvánosság és szabadkőművesség a 18. század végén
Pálóczi Horváth Ádám Felfedezett titok című regényéről
Horváth Andor Márton:
Végső bizonyíték a Lange-Wite-lelet ügyében
Jankovits László:
Rimay János echós verse
Kiss Farkas Gábor:
A második magyar filológus, Joannes Baptista Novosoliensis
Lovas Borbála:
Kölcsönzött conciók és archaikus imák egy oxfordi Enyedi-kötetben
Maróthy Szilvia:
A vonzó véletlen
Molnár Dávid:
Apácákról, szüzekről, özvegyekről és hurkákról
A szerelmi költészet patogenezise
Nyerges Gábor Ádám:
A költő és az értelmiségi
Orbán Ottó Tanköltemény az avantgárdról című versének értelmezése
Parádi Andrea:
Épülő katedrálisok
Pomázi Gyöngyi:
“bejáratok […] az univerzumba”
Sebestyén Ádám:
A rend felbomlásának apokaliptikus jelei
A kevélység bűne a 16. század végi prédikációirodalomban
Seláf Levente:
Johannes Galenus, egy lyoni könyvkereskedő Kassán
Szigeti Csaba:
A Mária-siralom fiktív keletkezése és szerzője
Szilasi László:
Jéna
A harmadik híd (regényrészlet)
Szentpéteri Márton:
Üdvözítő gyomros matéria
(Lusus serius)
Tubay Tiziano:
Irodalomtudomány és természettudomány
Vrabély Márk:
Hat[van] vagy het[ven]?
A Lobkowicz- és a Bod-kódex egyetlen szaváról