Együtt néztük meg a Bakócz-kápolnát, és Bori mesélte, hogy a reneszánsz mestermű márványborítását darabokra vágták, beszámozták, és elforgatva rakták össze az újonnan épült esztergomi székesegyház másik oldalán. Felháborodva kaptuk fel a fejünket, mikor hallgattuk a bazilika építésének történetét, hogy a gótikus katedrális romjait használták alapanyag gyanánt. Nem számít, hogy a törökök felrobbantották és már romos volt, gondoltuk mindannyian. Egy gótikus katedrális romjaiban is többet ér, mint ez a klasszicista pompázatos műremek. Arra már nem emlékszem, hogy Vitéz János studiolóját előtte vagy utána próbáltuk megnézni, de felújítás miatt nem engedtek be minket.
Ez akkoriban történt, mikor az emlékév pályázati keretében elkészítettük Balassi Bálint verseinek felújított hálózati kritikai kiadását. Még nem volt Facebook, a Wikipédia épp hogy elindult, és a You Tube-ot meg sem alapították.
Azért a Bakócz-kápolna köveinek széthordása, megszámozása és újjáépítése tanulságosnak tűnt. Azt olvasom a Wikipédián, hogy ez volt az első ilyen jellegű műemlékvédelmi tett Európában. Packh János építész ezerhatszáz darabba vágatta szét a süttői márványból készült reneszánsz kápolnabelsőt, majd összerakatta egy másik helyen teljesen más tájolással. Ekként őrizte meg a mának. Ekként illesztette az újhoz a régit.
A hálózati kiadás felújítása során nem csak új forrásokat közöltünk, nem csak tartalmi hiányosságokat pótoltunk, téves hivatkozásokat javítottunk, hiányzó lábjegyzeteket írtunk. A Balassi 3.0 legnagyobb újítása a kifejezetten tudományos szövegkiadások kódolására fejlesztett TEI-szabvány bevezetése volt, ami az előző, 1998-as kiadás HTML-szabványához képes jelentős előrelépést hozott az első (talán világelső) digitális bennszülött szövegkiadás életében: a kockák be lettek számozva. Nem ezerhatszáz, de több mint négyezer építőkockát raktunk át új helyére, új tájolással. Ez nagyrészt a kiváló Elek Márton érdeme, aki azon túl, hogy remek szkriptet tudott írni, a régi magyar költészethez is konyított. Hegedüs Béla kitalálta az XML-struktúrát, megtanított minket tagelni meg validálni, mi úgy éreztük, hogy tényleg bölcsész informatikusok vagyunk, és pakoltuk az építőköveket. A több száz kicsi fájlban őrzött tárgyi magyarázatot beillesztettük a helyére, a kritikai szöveg forrásolvasatait párhuzamos szegmentálással kódoltuk, és a UNICODE kódtábláján megkerestük a nazális jeleket.
A katedrálisok köztudomásúan hosszú ideig épülnek, némelyik sokáig befejezetlen marad. Talán a kölni dóm az egyik legszélsőségesebb példa: több mint ötszáz év telt el, mire a romantikusok érdeklődése nyomán megtalálták az építőmester tervrajzait és befejezték a munkát.
Még nem látszik, mikor kerül a hálózatos Balassi-kiadás utolsó záróköve a helyére, mikor készül el az utolsó oromdísz, de akárcsak az esztergomi kápolna esetében, ami a székesegyházzal ellentétben túlélte a visszafoglalásáért vívott ostromot, azt a csatát, amelyben Balassi halálos sebet kapott, a számozott kövek készen állnak.
Vizualizáció: Markó Anita